Az új építésű ingatlanokra vonatkozó szabályok

Egy új épület megtervezése és kivitelezése mindig is nagyon komoly odafigyelést, valamint magas szintű tudást, és nem utolsó sorban tőkét igényelt. Rengeteg apró jogszabállyal kell tisztában lennünk, hiszen azok megszegése mind komoly büntetést vonhat maga után. Ezért bízunk benne, hogy jelen cikk segítségével sikerül rávilágítani az újítások sarkalatos pontjaira és ezáltal minél kevesebben esnek abba a szabályszegés hibájába. 

Az ez év elején hatályba lépő új szabályozást már 2014 óta lehetett tudni, ugyanis a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányélv már a hőátbocsátás és energiahatékonyság szigorítását tűzte ki célul, amit több fokozatban kívánt megvalósítani. Ennek köszönhetően a jövőbeli ingatlan tulajdonosoknak és az építőiparban dolgozó szakembereknek, valamint a külföldi és hazai közigazgatásnak is volt ideje felkészülni rá. Az irányelv stratégiája szerinti 5. fokozatban az új jogszabály módosítás szerint 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, és az építési engedély iránti kérelem beadásának időpontjától. Ennek ellenére sajnálatos módon, mind a mai napig készülnek olyan épületterveket, amelyek nem veszik figyelembe az új módosításokat, ezért fokozottan ügyeljünk arra, hogy a hatályos előírásoknak megfelelően járjunk el. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak köszönhetően, viszont a közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményt nem teljesítő új épületek fél év haladékot kaptak, az építtetők 2021. június 30. napjáig még megszerezhetik a használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt.

A közel nulla energiaigényű épületek

Mint azt korábban is említettem, azoknak az épületeknek, amelyek 2021-ben szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait. Ennek a követelménynek akkor felel meg az ingatlan, ha a róla készült energetikai tanúsítvány igazolja, hogy elérte legalább a „BB” minősítést, ez korábban egy fokozattal alacsonyabb szinten volt, így elég volt a „CC” minősítés. Kiemelkedően fontos részlete az új jogszabálynak, hogy az új ingatlanok mellett a meglévő épületek jelentős felújítása esetén is kötelező a tanúsítvány megszerezte. Az új épület az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat (azaz AA, AA+ és AA++), rosszabba azonban nem. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg.

Felmerülhet benned a kérdés mi is az BB energiaosztály? Milyen feltételei vannak?

Lakóingatlan akkor kaphatja meg ezt a minősítést, ha az összesített energetikai jellemző számértéke 81 és 100 közé esik. Bővebben ez azt takarja, hogy az energetikai tanúsító által kiszámolt energiafogyasztási érték 81 és 100 KWh/m²a közé esik, akkor a lakóingatlan BB minősítést kap. Ha az érték 81-nél alacsonyabb, akkor AA minősítést, ha 100-nál magasabb, akkor CC minősítést kap az ingatlan.

Ebből jól látszik, hogy az új épületek teljes energiafogyasztását is maximalizálja a jogalkotó, a közel nulla energiaigény követelményszintjével. Ennek kiszámítását többnyire csak az építész-tervező vagy egy energetikus tudja elvégezni. 

Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről mi is az az összesített energetikai jellemző?

Ez egy „energetikai” szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, valamint a felhasznált energiahordozókat is. A megengedett számértéke maximum 100 KWh/m²a (Kilowattóra-per-négyzetméter-év) lehet, ebből következik, hogy minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az ingatlan. Abban az esetben, ha az épület összesített energetikai jellemzője 100 KWh/m²a-nál több, az épület nem érheti el a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét sem tudja teljesíteni. Ezek szerint új építésű ingatlant csak, a fent említett kritériumok és értékhatárok betartásával lehet tervezni és kivitelezni.

Az épületszerkezet és hőszigetelés fontossága

Az épület szerkezeti előírások és hőszigetelési követelmények és fontos szerepet kaptak az új szabályzásban. 

A ma hatályos építésügyi szabályok meghatároznak egy minimum értéket arra, hogy legalább milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak, valamint épületszerkezeteknek. A jogszabály nem magára a hőszigetelés vastagságára helyezi a hangsúlyt, hanem inkább a hőátbocsájtási tényezőket határozza meg szerkezettípusonként. 

Az új szabályzás nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az új épület egészére vonatkozóan is újabb energiahatékonysági elvárásokat támaszt a tervezők felé, a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékének formájában. Ez a kifejezés röviden annyit jelent, hogy az épület egészét vizsgálja meg az érték megállapításánál, az alapján, hogy egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. Ezt az értéket az energetikai tanúsítás során egy összetett képlettel számolják ki az energetikusok. A számítás során figyelembe veszik a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát) is. A szakmában általánosan elfogadott tapasztalat, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteség-tényező is megfelel, így egy problémával kevesebb, amivel nem kell részletesebben foglalkoznunk.

A megújuló energia kritériuma

Napjainkban egyre nagyobb szerepet tölt be a megújuló energiaforrások fontossága. A Globális Felmelegedés következtében a világ vezetői már többször megállapodtak abban, hogy fokozatosan csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok szerepét és helyette túlnyomórészt megújuló energiaforrásból fogják fedezni az energia szükségletüket. Az Európai Unióban hatalmas pénzösszegeket juttatnak támogatások formájában ennek a területnek a fejlesztésére, ugyanakkor ezzel összhangban szigorítások is bevezetésre kerültek. A hazai szabályzásban is jelen van olyan formában, hogy a közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, többek között azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. Itt is előkerült a közel nulla energiaigény követelménye, aminek eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló energiaforrásból kell fedezni. Abban az esetben, ha ez a követelmény nem teljesül a BB minősítés kiadását megtagadják az illetékes hatóságok a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során. 2021-ben szerencsére rengeteg megújuló energia forrás létezik a világban, de e szabályozás tekintetében a rendelet tételesen felsorolja, hogy melyek tartoznak ide, ezek a következők: tűzifa, fapellet, agripellet, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermális-, geotermikus-, hidrotermikus-, és légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben. Általános tanács, hogy minél magasabb hatásfokú hőtermelő berendezést válasszunk, és a hozzá társítható legjobb szabályzást.

Maximalistáknak jó tanács

Ha valaki AA, AA+ vagy AA++ minősítést szeretne elérni elkerülhetetlen, hogy a fűtési, hűtési rendszert helyiségenként elektronikus szabályzóval lássa el. Ez a gyakorlatban egy fali érzékelőt jelent. Az AA osztályú épületekben a fűtési és hűtési rendszereknek minden helyiséghez, illetve a funkciójukban összeegyeztethető helyiségek zónáihoz saját szabályozó kör van rendelve elektronikus fali érzékelőkkel és vezérlőkkel. Valamint ebben az esetben, a hőtermelő berendezések időjárásfüggő szabályzását is meg kell oldanunk. 

Amennyiben te is házépítésben, felújításban gondolkodsz, úgy a szerelvenyaruhaz.hu kínálatában biztosan találsz majd az új otthonodba tökéletesen passzoló terméket!

Ha pedig szeretnél árajánlatot kérni kollégáinktól, most azt is könnyedén megteheted, csak kattints IDE.